A patkány rendkívül fejlett szociális érzékkel rendelkezik,emiatt könnyű kézhezszoktatni és nagyon szoros kapcsolat építhető ki velük.
  A kezdet azonban nem minden esetben könnyű, kiváltképp akkor, ha szocializálatlan, félős állat kerül hozzánk. Hogy mennyi ideig tart magunkhoz szoktatni egy patkányt, nem lehet megmondani? Egyesek két nap alatt a bizalmukba fogadják az embert, másoknak hetekre van szüksége, de egy zárkózottabb, vagy szocializálatlan állat kézhezszoktatása hónapokig is tarthat.   Minden állat esetében nagyon fontos azonban, hogy elhitessük, megértessük velük, hogy nem akarjuk és nem is fogjuk őket bántani.
      Mivel a patkányok személyisége nagyon különböző, az előéletük pedig sokféle lehet, sajnos nincs örökérvényű recept a biztos szelídítéshez. Érdemes azonban egy-két fogást megfontolni, bizonyos praktikák ugyanis segíthetnek elfogadtatni magunkat az új állattal.
  A beszerzés utáni néhány napban ne próbáljuk ráerőszakolni magunkat a patkányra. A mi jelenlétünk nélkül is elég stressz éri: új hely, új szagok, új környezet, új napirend. Ha úgy látjuk, a ketrecet magáénak érzi és berendezkedett, elkezdhetjük a fokozatos szelídítést.
  A patkány szereti a hasát, így eleinte mindenképpen javasolt élelemmel kínálni és nem forszírozni a kézbevételt, babusgatást. mert azzal alaposan ráijeszthetünk egy introvertáltabb, emberhez nem szokott állatra.
Nem baj, ha az állat eleinte nem veszi el a kezünkből a falatot- a patkányt az elővigyázatossága, gyanakvása tette remekül alkalmazakodó állattá. Ha nem akarja elvenni a kezünkből a falatot, egyszerűen csak tegyük le a szeme láttára és hagyjuk, hogy odasomfordáljon érte- előbb vagy utóbb oda fog, mivel kíváncsi, kotnyeles és nem utolsósorban falánk állat. Néhány alkalom után márszívesen el fogja venni az élelmet a kezünkből ís, ezek után pedig nincs más dolgunk, mint egyre közelebb és közelebb csalni a falattal, míg egy idő után már kénytelen felmászni a kezünkre is érte- ez egy sorsfordító pillanat, mivel ilyenkor tilos a patkányt megmarkolni vagy mozgásában bármilyen módon korlátozni! Fontos, hogy az először létrejövő kontaktust bármikor meg tudja szakítani, amikor csak szeretné és vissza tudjon menni a biztonságot jelentő ketrecébe.
  A ketrec szerepe nagyon fontos a szoktatás folyamatában: a ketrec a patkány búvóhelye, ezt igyekezzünk tiszteletben tartani. Ne rángassuk ki, ne forgassuk ki a  házából, ha nem feltétlenül szükséges. Ha  a ketrecében sem érzi magát biztonságban, ha úgy érzi, nincs egy védett hely, ahová elvonulhat, mégfeszültebbé és mégidegesebbé válhat.
Ha az állat már szívesen mászik ránk, hagyjuk, had szaladgáljon rajtunk, szaglássza meg a hajunkat, pulóverünket. Ha a patkány már magabiztosan viselkedik a jelenlétünkben és szívesen létesít velünk kapcsolatot, próbáljuk meg egy-egy finomságért cserébe megsimogatni a fejüket, hátukat- mozdulataink legyenek lassúak, de határozottak. Ne kapkodjunk, ne hangoskodjunk, mert ezzel ismét riadalmat kelthetünk benne.

  Sok patkány szeret a kenguruzsebes pulóver zsebében, vagy kapucniban, esetleg póló alatt vagy ingujjban aludni: ez is remek módja a bizalom kiépítésének. Az állat a saját testhőnk által fűtve, légzésünket hallgatva, folyamatosan hozzánkérve tud relaxálni.

  A vállraszoktatás nem minden patkány esetében működik. Egyik-másik patkány kimondotta nszeret az ember nyakában ülve nézelődni, másokat a hideg verejték lever a magasságtól és a szük helytől. Ha úgy látjuk, hogy patkányunk nincs oda az ötletért, fél, rémült, feszült a nyakban, vállon való üldögéléstől, ne erőltessük! Fontos továbbá, hogy még a magaslati levegőt kultiváló patkányok esetében is észben kell tartani, hogy ez a fajta játék balesetveszélyes tud lenni. Figyeljünk rá, hogy az állat ne tudjon leesni, lecsúszni, ne hajolgassunk és a számukra veszélyes helyzetekből (főzés, mosogatás, stb) inkább hagyjuk ki őket. 
    Mint az már több helyen elhanzott, a patkányok nagyon sokfélék. Egyesek igazi kanapékrumplik, akiknek mindenük a lustálkodás és a fülvakarászás, másokat pedig le sem lehet beszélni a folytonos rohangálásról, bohóckodásról. Nem minden patkányt lehet rávenni, hogy nyugodtan végigüljön egy filmet a gazdi ölében és ugyanígy egyeseket képtelnség rávenni, hogy öt percnél többet aktívan mozogjanak.
  Ne keseredjünk el, ha a patkányunk nem rajong a gyömöszölésért: ettől még ugyanolyan boldog és ugyanúgy szeret minket!

Enyém, tied

     A patkány elsősorban a vizeletét használja arra, hogy területét, valamint a számára fontos, neki kedves tereptárgyakat megjelölje: ebbe bizony az ember is beletartozik.
  Ha azt vesszük észre, hogy patkányunk rajtunk mászkálva vizeletcseppeket, kis foltokat hagy maga után, ne ijedjünk meg: ezzel valójában az elfogadást, a szeretetét fejezi ki. Megjelölt minket, mint hozzá tartozó "alkatrészt", mint neki kedves csapattagot.
    Az életben ritka, hogy az embert büszkseség töltse el, ha levizelik: ez azonban pontosan az az eset.